Hazatértem a nyaralásból :) Két hét Balaton után az ember bizony nem sok kedvel jön el a finom hűs víz mellől, vissza a betonkavalkádba. Én se sok kedvvel tettem, dehát az élet nem habostorta (még ha tegnap születésnap, és névnap okán azt is ettünk :P ). Muszáj visszatérni a mókuskerékbe, mert sok ám a feladat és a tennivaló. Habár a nyárból még egy teljes hónap hátravan (sőt, a Föld tönkretételének ,,köszönhetően" akár még kettő, a szeptemberrel együtt), nekem ez sok változatosságot nem fog hozni. Visszatérek a melóba, ahol ezer százalék, hogy leadok majd 2-3 kilót a hőségtől, és ha minden jól megy, a párommal is haladni fogunk az összeköltözés felé. Remélhetőleg a célegyenesben :)

Mert, ami azt illeti, pontos tervet készítettem arra, mit is akarok pontosan elérni a következő egy évben (tekintettel a születésnapom közelségére, ez talán nem is tűnik olyan nagy badarságnak), és mik azok a dolgok, amiket ezen célok érdekében meg kell tennem. Az első, év legfontosabb, az egyetem befejezése. Ehhez, nem lesz másra szükségem, mint kitartásra, és rengeteg türelemre. Mondom mindezt azért, mert az olyan tárgyak, mint a Latin III., a művészettörténet, vagy a filozófia bizony nagyon-nagyon-nagyon (és még milliószor nagyon) sok türelmet igényelnek. Számomra ezek azok a tárgyak, amelyekben abszolúte semmi részletszépség nincs. Seggelős szemináriumok, de eldöntöttem: csak azért is meg fogom csinálni. 1 éven belül le akarok diplomázni, hogy utána jelentkezhessek mesterképzésre. Ugyanakkor az sem fog a földhöz vágni, ha nem sikerül a dolog... akkor azt fogom tenni, amit már eddig is tettem: dolgozni fogok, és spórolni. Mert ez a másik cél: folytatni a spórolás tendenciáját. Évekig nem volt erre példa az életemben, hogy spóroltam volna, de most már hónapok óta elszántan teszem, és ezt nem is akarom feladni soha többé az életemben. Kell, hogy legyen az embernek aranytartaléka. Sokáig tartott, de végre én is megtanultam ezt.

Szóval emígyen telt az elmúlt két hét. Szép volt, nagyon jó volt, de sajnos véget ért. Utószóként pedig szeretném megköszönni, hogy olvastok! :) Igaz, jól láthatóan a Szepesi Nikolett-féle bejegyzések ,,vonzanak" titeket elsősorban, de akkor is köszönet, és remélem, néhányan megfogadtátok a bejegyzésekben közölt ,,tanácsokat" !

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.