Jelentem: élek. Méghozzá az új albérletben a párommal. Konkrétan ez az, ami mostanában velem történik. Próbálom megszokni az új környezetet, hogy teljesen új, számomra eddig abszolút elkerülendő emberekkel élek egy helyen. Mert bizony a Hungária körút ilyen hely. Nem a dzsumbuj legjava, de bizony nem egy, és nem kettő nem idén barnult lakó van a házban, ahol jelenleg élek. De hogy rá ne szóljak, nincs velük gond. Amúgy is lakik rendőr is a házban :D

A suli még nem kezdődött el, a jövő héten indul be a hajtás. Éjszakai melómat a Lángnál már egy hete feladtam, azóta nem is voltam dolgozni. A párom tegnap, és ma, pont amikor eme bejegyzést vetem virtuális papírra, barátnőjével együtt dolgozik, és holnap is fog. Jövő héttől pedig közösen megyünk egy kiállításra dolgozni. Addig én még hétfőn (unva már a semmittevést, és nem elfogadva a tudatot, hogy nem keresek pénzt) elmegyek egy nappalos árufeltöltésre. Addig pedig még kicsit pihenek. Ennyi jár, főleg, hogy az élet azért megpróbált rendesen az utóbbi időben.

De erről majd máskor. Amikor lesz hozzá lelkierőm, összeszedni a gondolataimat. Most amúgy is ebédet kell főznöm magamnak, szóval dologra fel! 

Sokan mondták már, de nekem mégiscsak Jensen Ackles szájából tettzik a legjobban (Supernatural fan révén :D ) ... viszont a mai bréking nyúz szerint nem ő, mégcsak nem is Christian Bale lesz Batman a beígért Batman-Superman moziban.

Hanem... dobpergést kéreeeek...

And the Batman role goes to...

Ben Affleck!

Döbbent csönd.

Mivan?

Ben Affleck, mint a Denevérember?? Naneeeeeeeeee...

És pedig de. Ben lesz a következő éjszárnyas. Hogy miért, és főleg ki által jutott eme szerephez, nem tudom. Az egy dolog, hogy Christian Bale -aki szerény személyem szerint, főleg, hogy én a régi, Burton-féle filmeket jobban szeretem - egyáltalán nem volt rossz Bőregér, nem vállalja a szerepet, a még beígért, állatólag nem csekélyebb, mint 50 millió dollár ellenében sem, de hogy pont Ben? Aki szerintem baromi jó színész, de abszolút nem Batman-nek való! Egyszerűen őt valahogy a vígjátékok vicces szépfiújaként raktározta el magában a mozikedvelő közönség nagy része, míg ez sem Michael Keaton-ról, sem Val Kilmer-ről (George Clooney-t a botrányosan fos negyedik rész miatt most nem venném be a felsorolásba) , sem Christian Bale-ről nem lehet elmondani, hiszen nekik, néhány kivétellel, inkább komolyabb szerepeik voltak.  Nade Ben Affleck? Aki mostanában már amúgyis inkább a kamera túlsó felén szeret állni? Ráadásul nem is csinálja rosszul!

Egyszerűen nem értem. Ben Affleck és Batman... totál nem összeillő páros.

Ezek után nagyon, NAGYON kíváncsi leszek arra a Batman-Superman filmre. Csak aztán nehogy Superman szerepét az utolsó pillanatban Matt Damon kapja...:D

20:45-kor történt valami. Azóta 203-an nézték meg a blogot... de valahogy nem tudok elképzelni, hogy a Bloodstone játékteszt vonzott volna ennyi érdeklődőt :D Ekkora olvasottság még az ominózus kampányszóróanyag elemzések, vagy a Szepesi Nikolett-félék idején sem volt... kérném szépen a tisztelt olvasóközönséget, hogy akinek módjában áll, jelezze kommentben, hogy talált a blogra!

Előre is köszi mindenkinek, annak is aki előre megfontolt szándékkal, és annak is, aki csak véletlenül tévedt ide! :)

Update: a blog.hu url statisztikája szerint bizony a Bloodstone teszt volt a leglátogatottabb bejegyzés... minő meglepetés! :) Érdekes nem gondoltam volna, hogy 20:45 körül több mint 200 ember akar játéktesztet olvasni, de kíváncsiságból beírtam a google-be a kulcsszavakat, és a 3. lapon hozta a blogot találatként :D Hát akkor több mint valószínű, hogy a jövőben is lesznek játéktesztek! :)

És újfent köszönöm mindenkinek,aki olvas! :)

Ismét egy játékteszt következik, melyben a 2010-ben megjelent, James Bond - Bloodstone c. játékot mutatom be.

Maga az alapkoncepció nem is rossz, hiszen aki már látott akár egy James Bond filmet is, biztos, hogy eljátszott a gondolattal, milyen is lehet a legendás 007-es bőrébe bújni. Földrészeken átívelő kalandok, dögös csajok, még dögösebb sportkocsik, Q-féle kütyük, robbanások, izgalom, akció... nos, ez mind megtalálható az Activison játékában, igaz, némelyikből több, némelyikből kevesebb. És sajnos a jó alapsztori ellenére az utóíz eléggé vegyes.

A sztori dióhéjban: a szokásos, bevezető kaland után (melyben Athén-ban akadályozunk meg egy, a G20 konferencia ellen irányuló merényletkísérletet), ahol is az alapvető funkciókkal megismerkedünk, jön az elmaradhatatlan Bond-féle főcím, amiért rögtön egy pirospont! Semmiben sem marad el, egy valódi Bond-filmtől, mestermunka. (Egyébként ez a hangra, és a zenére az egész játék során igaz... ha valamit, akkor ezeket nagyon, de nagyon eltalálták. Plusz Daniel Craig, és Judi Dench szinkronjáért külön köszönet!) Ha valaki emlékszik rá, volt anno, egy másik James Bond játék is, a Nightfire (amivel szintén játszottam, meg is van még a polcomon), ahol szintén volt egy bevezető, és szintén jóra sikeredett, csak rövid volt! Itt viszont a hosszal sem lehet problémánk, szóval el lett találva na!

Miután leszereltük a görög milliárdos terroristát, máris megkapjuk új feladatunkat : egy eltűnt brit tudóst kell előkeríteni, aki veszélyes vírusokkal foglalkozott. Természetesen reális a veszély, hogy rossz kezekben a doktor békés célú kutatásai rossz irányt vehetnek, úgyhogy Bond-nak, és csinos segítőjének Nicole-nak kell megállítani a rosszfiúkat, akiket a nyomok szerint egy Stefan Pomerov nevű orosz iparmágnás irányít. Innentől kezdve pedig Monaco-n át, Szibérián keresztül egész Bangkok utcáiig, és Burma dzsungeléig vezet majd utunk a végkifejlet felé, melynek színhelye ismét Monaco. Többet a sztoriról nem árulok el, jöjjenek a technikai részletek.

A zenéről és a hangról már írtam. A grafikát illetően nagy panaszra nem lehet okunk, a tájak szépek és hangulatosak, de azért összességében láttunk már ennél jobban felvázolt háttereket. A karakterek kidolgozása elég jóra sikerült - különösen Daniel Craig-é, - bár a mellékszereplőké már nem annyira. A rosszfiúkat illetően mondhatni természetes, hogy pár sablonfej ismétlődik, de végülis nem rajtuk van a hangsúly. Az irányítás nem túl bonyolult, Bond a space lenyomására fedezékbe húzódik, az egér görgetésére fegyvert cserél (melyből egyszerre kettő lehet nála maximum) bal egérgombbal kihajol a fedezékből és céloz, jobbal tüzel. Utóbbinak van egy úgymond speciális változata is: a Focus Aim. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a Ctrl és a célzógomb lenyomása után Bond biztosan találni fog. A Focus Aim-ből hármat ,,raktározhatunk" egyszerre, és akkor kapjuk őket, ha egy ellenséget puszta kézzel intézünk el (mindegy, hogy futva, lerohanás után, vagy fedezékből.). Apropó, puszta kéz. Bond bizony ennek a harctípusnak is szakavatott mestere (melyiknek nem :D ) szóval van ám lehetőség szépen lopakodva végigmenni a pályákon a ,,lapít-lesből támad-hullát elrejt" szentháromság jegyében. A fegyverek sokfélék, a skuló hamar elfogy, viszont pótolni könnyen lehet.
A tűzgyújtó szerszámokon kívül Bond legfontosabb eszköze az okostelefonja. (Bizony ez így, Smartphone-ként van a játékban elnevezve, hiába, haladni kell a korral.) Ezzel tud zárakat feltörni- kamerákat meghekkelni(egy minijáték keretein belül), ezzel szkenneli be a pályán gyűjthető dokumentumokat, sőt, ha nem találja az ellent, vagy a felszedhető fegyókat, a teló még őket is megmutatja (szóval köröket egy ver egy Iphone-ra.). Fontos, és visszatérő elem továbbá az autósüldözés,melyből lesz bőven. Fogunk üldözni vonatot, óriásdömpert, sportkocsit, Hummert... mindezt általában egy szuperjárgány volánja mögött, igen hangulatos módon.
Ezek után joggal kérdezhetné a játékos: van egyáltalán negatívuma a játéknak ? A válasz pedig az, hogy bizony, sajnos van. Lássuk most ezeket.

Az eredeti ötlet, hogy bújjunk a 007-es bőrébe, sajnos kiforratlan maradt. A pályák, és az ellenfelek szörnyű scripteltek, a mesterséges intelligencia közelebb van a -3-hoz, mint a 0-hoz. Mondhatjuk azt, hogy egész játék során egyetlen komoly kihívás se vár a játékosra, csak két pálya vége elég idegesítő (ezekről később.). Ezeken kívül nincs más dolga a gamer-nek, ha meghalna, hogy megjegyezze, honnan lőtték le, és a következő betöltésnél erre emlékezni. Garantáltan ugyanúgy,ugyanoda fog mozogni az ellen, nem okozva ezzel semmilyen fejtörést. Továbbá a realizmus faktor is el lett rontva. Néha túlzottan működik - az ellenfél a hangtompítós pisztoly pukkanását is azonnal meghallja - valamikor pedig röhejes - golyóálló mellényes, testpáncélos ellenfelet is le tudunk teríteni 2, 9mm-es golyó felhasználásával. Valamint a fedezékrendszer sem lett jól kidolgozva. Bond bizony néha odaragad a falhoz, vagy éppenséggel nem akar lehúzódni, vagy beállni mögé, és ez sokszor végzetes, mivel a medkit hiánya miatt Bond csak akkor gyógyul, ha fedezékbe húzódik. Ez az utolsó előtti pálya főellenségénél nagyon frusztráló, amikor egy 50 kaliberes, ikergéppuska tüzében kell 4 kapcsolót aktiválni, és bizony kedves ügynökünk sokszor fittyet hány a space gombra. A másik bossharc-nál egy gépágyú mögül kell leterítenünk egy sugárhajtású, légpárnás repülő izét (nem tudom egzaktabban leírni, mert én sem láttam még ilyet :D ) , miközben az rakétákat lő ki ránk, amiket szintén szét kell lőnünk, különben konfettivé trancsíroznak minket. Itt a következetlenséggel van gond: a hajó az elején 3-4, a vége felé pedig egyszerre 6-7 rakétát küld ránk, amiket igen nehéz úgy kilőni, hogy közben a hajó hajtóműveit is pusztítani kéne. Ezek nem klasszikus hibák, csak az élményfaktoron rontanak. De a játék legnagyobb hibái mégsem ezek. Hanem a hossza.

Kérem a játék körülbelül 6 órás! Értsd: egy FPS (vagy itt ugye TPS) témában kezdő gamer is kiviszi egy délután alatt, jártasabb kollegáknak pedig még addig sem fog tartani. Ezek után pedig a vásárló kicsit átverve érezheti magát... a végkifejletről nem is beszélve. Nekem az csalódás volt, főleg így, hogy a játék megjelenése óta már 3 év telt el, és semmi hír a továbbiakról...

Lényeg a lényeg: A Bloodstone (amely név nem tudom honnan jött, mivel a játékban sehol sincs szó gyémántokról) egy nem rossz játék, de semmi extra élményt nem nyújt. Tipikusan egy Bond-film: egyszer megnézed, és nem valószínű, hogy újra leveszed majd a polcról. A körítés hozzá rendben van, de a tartalom elég hiányos.

Nálam 10/6,5.

FTC-MTK. Egyeseknek örökrangadó (mint jómagamnak, Fradista lévén), amelyre kilátogat az ember, vagy ha nincs rá lehetősége, akkor otthonról szurkol. Tegnap volt a 203. ilyen esemény, amely a hazai csapat, az FTC 2:0-ás győzelmével végződött.

A mérkőzés teljes krónikájához hozzátartozik, hogy a szép számú (7500 fős) Fradi tábor a meccs egy pontján kifeszített egy ,,In memoriam Csatáry László" azaz ,,Csatáry László emlékére" feliratú transzparenst. Ha valaki nem tudná, Csatáry csendőrtiszt volt a háború alatt, valamint a kassai gettó parancsnoka - állítólag. És 15000 zsidó deportálásában vett részt - megint csak állítólag, mert vannak pro és kontra vélemények, bizonyítékok is az ügyben. Node,a lényeg nem is ez. Hanem, hogy egyes elemek (és itt most nem a nyilvánvalóan belterjes kapcsolatból származó Efraim Zuroff-ra gondolok), csak arra várnak, azért néznek tévét, olvasnak újságot, vagy mennek el valahova, hogy ilyen dolgokat politikai uszításra használhassanak fel. Ilyen pl. a ,,Slovensko, do toho!" című, pofátlan módon elsősorban futballblognak aposztrofált kreatúra is. Mert ennek szerzője, a sokatmondó ,,Csehszlovák kém" névvel rendelkező, nyilvánvalóan agyaroggyant zombi egy posztban nem állt meg a fradisták gyalázásánál, egy képpel a teljes magyarságot sértette meg büszkeségében. Mert a ,,Náci!!! Fradista magyarok" feliratú képet nehezen lehetne máshogy meghatározni.

Kéremszépen, én szélsőjobboldai vagyok. Utálom a kommunistákat, a cionistákat, a zsidók egy bizonyos (és csakis a véletlenen múlóan, nagyobb számú) csoportját, és bizony a cigányokért sem vagyok oda. Nagyon nem.

De nem vagyok náci, és kikérem magamnak, ha valaki ezzel a titulussal illet. A nácik ugyanolyan söpredék, mint a kommunisták voltak, és én mind a kettő rétegtől mélységesen undorodom. (Az már megint más kérdés, hogy a kommunisták között több, és nagyobb volumenű tömeggyilkos volt, akiknek a 70-80 %-a zsidó vallású volt.) De ez egész egyszerűen tűrhetetlen. Hogy a kettős mérce így kiüssön. Pár hete néhány fiatal, ha jól emlékszem, felfüggesztett börtönt kapott, mert náci karlendítéssel ,,üdvözölt" zsidókat egy hotel előtt. A dolog nyilvánvalóan gusztustalan volta ellenére azért lássuk be: a büntetés nem kicsit túlzó. De rendben, legyen így. Viszont akkor a fentebb említett, magyarellenes megnyilvánulásért nem ugyanígy börtön kellene járjon? Vagy az más,mert az nem a zsidók, ,,csak" magyarok ellen követték el?

Irónia nem egy ország, ahol az irónok élnek. Viszont Abszurdisztán egy ország, ahol sajnos a magyarok élnek.

De kénytelen vagyok használni. Egyetemista lévén nekem is a budapesti tömegközlekedést kell igénybe vennem,mivel jogsim nincs. Így minden hónap adott napján leszurkolom a még egyelőre 3850-ft-ot, és reménykedem benne, hogy kicsivel jobb szolgáltatást kapok, mintha Fekete-Afrikában élnék.

De Citaro buszok ide, Alstom metrók oda, ez bizony hiú ábránd.

Nem minden a csili-vili busz meg metró. Persze ezek is számítanak, de ár-érték arányt tekintve a BKV még mindig a szakadék szélén áll, viszont úgy tűnik, készül egy jelentős lépést tenni előre. Az, hogy a normális utasokat, meg a szerencsétlen turistákat szívatják, sőt, néha már-már vegzálják az ellenőrök, már csak kevés embernek okoz meglepetést. De az, hogy amikor a metró késik (nyilván nem az utasok miatt), és a BKV-soknak van pofájuk sürgetni a fel-és leszállással az utasokat, az már mindennek a teteje. Azért a valag pénzért, amit egy bérletért elkérnek (főleg a felnőtt, majd 11000 ft-os bérletet nézve), hogy aztán összehugyozott, szart (igen, múltkor a 62-es villamost pótló 24-esen egy kedves hölgyismerőssel utaztunk, és a villamos közepe fele förtelmes szarszag terjengett), csövesekkel, és csöves cigányokkal megtelt eszközökön utazhassunk, ezek után még ahhoz is van képük, hogy a kevés, normálisan járaton még sürgessék az embert? Az istenit neki, igyekezzenek ők jobban! Tartsák be az általuk előre megállapított menetrendet! És ha késnek, akkor süljön le a képükről a bőr, nemhogy még sürgessék is az embert... Arról már nem is beszélve, hogy a mozgólépcsőt brahiból megállító, ezzel nagyon könnyen balesetet okozni képes, ordenáré módon ordítozó, láthatóan bliccelő punk-okat meg senki sem állítja meg a BKV híres-neves biztonsági őrei közül. Engem képes voltak visszarángatni múltkor, hogy mindenáron megnézzék, érvényes-e a diákom, de az utasok épségére úgy látszik, magasról tojnak. Ha nem siettem volna akkor munkába, lenézem a csávó számát, és feljelentem. Legközelebb meg is fogom tenni.

Egy szó,mint száz, a BKV nem változik. Talán külsőre néha-néha igen, de belülről ugyanaz a bunkó, nyerészkedő, undorító valami, ami eddig is volt. Dehát Viktor megígérte a mennyországot, szóval biztos a BKV is pár éven belül teljesen meg fog változni.

Azaz még szarabb lesz.

Ezt napra pontosan 25 éve és két napja mondhattam volna, már ha csodagyerekként rögtön a beszéd képességével születek, és megúsztam volna, hogy bedugjanak valami titkos laboratóriumba. Bizony, 2 napja töltöttem be 25. életévemet... így leírva nem sok, de kimondva bizony annak tűnik.

Negyed évszázad. Sok, nagyon sok tapasztalat, és öröm, de ugyanakkor csalódás és bánat is kövezte ki eme utat. Hogy pontosan micsodák, azért felsorolni majdhogynem egy könyvet érő munka lenne, de maradjunk annyiban, hogy a pozitív és a negatív oldal is jelentős mennyiségű rovátkával bír. Azonban mégis inkább a jó dolgok felé billen a mérleg nyelve. Főleg, hogy a születésnapomon itt volt a párom, a legjobb barátaim, a szüleim, egyszóval az egész család. Kaptam nagyon szép, és nagyon hasznos ajándékokat (habár nem igazán érdemeltem meg őket :D :D ), de a legnagyobb öröm mégis az volt, hogy mindenki itt volt, és jól éreztük magunkat. (Unokatesómékkal még Balatonon ünnepeltünk külön:) )

Habár volt egy komoly nézeteltérésünk a párommal az elmúlt napokban, sikerült azt is megoldani, legalábbis én ebben bízom, és rajtam nem is fog múlni, hogy így legyen. A céljaimtól : közös albérlet, az egyetem befejezése, semmi sem tántoríthat el. Én azóta ezeket nagy merészen kibővítettem egy jogosítvány, és egy norvég nyelvtanfolyam elvégzése menüpontokkal is. A jogsi, ami ellen igen aktívan lázadtam eddig (vagyis nem ellene, hanem a rendkívül ostoba módon megszerkesztett, és pofátlanul a pénzlehúzásra építő vizsgarendszer ellen) azért lett időszerű, mert - most kapaszkodjatok meg - apukám kapott egy haverjától egy rakás régi kazettát, amelyek között van Skidrow, Deep Purple, Guns N'Roses ... és én ezeket úgy akarom meghallgatni, hogy közben az úton hasítok a verdával. Amolyan Supernatural-es módon :D A norvég nyelv pedig akár a jövőm záloga is lehet. Mivel unokatesóm a családjával ott él, és bizony igencsak jó körülmények között (amiért persze kőkeményen és hihetetlen szorgalommal dolgoznak meg), biztos tudnának segíteni munkát találni, mert egyre jobban érzem, hogy a külföld a perspektíva. Legalább néhány évre, amíg tudok egzisztenciát gyűjteni. És persze az sem utolsó szempont, hogy megtanulnám a vikingek nyelvét, végre érteném, mit karattyol unkatesóm két lánya egymás között, amikor nem magyarul beszélnek :D :D :D :D

Nos, kb. ezek a dolgok történtek velem mostanság. Még van ez a hét a nyaralásból, utána pedig munka, és ha minden jól megy (márpedig jól fog menni), akkor költözés. Utána pedig még egy év, és diplomás ember leszek, jogosítvánnyal, és legalább egy pár szavas norvég szókinccsel.

Ja, és bírjátok még ki, ami a hőségből vissza van, lassan itt az indián nyár! :)

Az egyik legjobb Alter Bridge szám. Hallgassátok :) És ne feledjétek, akármilyen nehéz is, mindig van tovább!

https://www.youtube.com/watch?v=VOb7JJtjDBw

Hazatértem a nyaralásból :) Két hét Balaton után az ember bizony nem sok kedvel jön el a finom hűs víz mellől, vissza a betonkavalkádba. Én se sok kedvvel tettem, dehát az élet nem habostorta (még ha tegnap születésnap, és névnap okán azt is ettünk :P ). Muszáj visszatérni a mókuskerékbe, mert sok ám a feladat és a tennivaló. Habár a nyárból még egy teljes hónap hátravan (sőt, a Föld tönkretételének ,,köszönhetően" akár még kettő, a szeptemberrel együtt), nekem ez sok változatosságot nem fog hozni. Visszatérek a melóba, ahol ezer százalék, hogy leadok majd 2-3 kilót a hőségtől, és ha minden jól megy, a párommal is haladni fogunk az összeköltözés felé. Remélhetőleg a célegyenesben :)

Mert, ami azt illeti, pontos tervet készítettem arra, mit is akarok pontosan elérni a következő egy évben (tekintettel a születésnapom közelségére, ez talán nem is tűnik olyan nagy badarságnak), és mik azok a dolgok, amiket ezen célok érdekében meg kell tennem. Az első, év legfontosabb, az egyetem befejezése. Ehhez, nem lesz másra szükségem, mint kitartásra, és rengeteg türelemre. Mondom mindezt azért, mert az olyan tárgyak, mint a Latin III., a művészettörténet, vagy a filozófia bizony nagyon-nagyon-nagyon (és még milliószor nagyon) sok türelmet igényelnek. Számomra ezek azok a tárgyak, amelyekben abszolúte semmi részletszépség nincs. Seggelős szemináriumok, de eldöntöttem: csak azért is meg fogom csinálni. 1 éven belül le akarok diplomázni, hogy utána jelentkezhessek mesterképzésre. Ugyanakkor az sem fog a földhöz vágni, ha nem sikerül a dolog... akkor azt fogom tenni, amit már eddig is tettem: dolgozni fogok, és spórolni. Mert ez a másik cél: folytatni a spórolás tendenciáját. Évekig nem volt erre példa az életemben, hogy spóroltam volna, de most már hónapok óta elszántan teszem, és ezt nem is akarom feladni soha többé az életemben. Kell, hogy legyen az embernek aranytartaléka. Sokáig tartott, de végre én is megtanultam ezt.

Szóval emígyen telt az elmúlt két hét. Szép volt, nagyon jó volt, de sajnos véget ért. Utószóként pedig szeretném megköszönni, hogy olvastok! :) Igaz, jól láthatóan a Szepesi Nikolett-féle bejegyzések ,,vonzanak" titeket elsősorban, de akkor is köszönet, és remélem, néhányan megfogadtátok a bejegyzésekben közölt ,,tanácsokat" !

Ahogy látom, a Szepesi Nikolett-es bejegyzéseim azért eljutottak pár olvasóhoz ... remélem a kívánt irányban. Azt nem mondom, hogy ne olvassátok el, csak azt,hogy ne pénzért, és ne tanuljatok belőle. Aztán ha mégis ki akarnátok dobni 3000-4000 ft-ot egy ilyen szarra, akkor az a ti bajotok... de azért gondoljatok bele, ennyiből már egy hangulatos vacsorát is csinálhattok otthon a kedveseteknek, vagy elmehettek moziba, stb... :)

Egyébként telnek-múlnak a napok nálam is. Van még a maival együtt két műszakom a hétből, utána pedig a kicsit nagyképűen hangzó, de állítom, mindenképpen megérdemelt pihenés következik számomra is. 2 hétig a Balaton északi partján, nevezetesen Csopakon fogom süttetni hasamat, szelni a habokat, és szürcsölni a fröccsöt a fröccsfesztiválon (amit ajánlok mindenkinek, ha éppen arra jár! :) ) Utána még itthon is fogok egy hetet pihenni (közben majd lecseng a születésnapom), aztán pedig az őszi tanévkezdésig újra munka. (Illetve a tanév alatt is.) Reményeim szerint az utolsó évemet kezdem meg az egyetemen, szóval lesz itt szakdoga, államvizsga, minden, ami szem-szájnak ingere... de nem félek tőlük. Érzem magamban a képességet ahhoz, hogy abszolváljam őket, méghozzá jó eredményekkel. Ha ki tudtam tűzni magam elé a célt, hogy önálló életet kezdjek (amiért ebben a hónapban is tettem félre durván a fizetésem felét), akkor ez is menni fog. És úgy általában minden. Furának tűnhet, de nem félek. Valahogy úgy érzem, hogy sikerülni fognak a dolgok, csak akarni és küzdeni kell értük. De miről szól az élet, ha nem erről?

A bejegyzés végére jöjjön egy kis zene egyik kedvenc bandámtól, az Alter Bridge-től  :)

https://www.youtube.com/watch?v=ZYG3BPvFOgs